al, hogy mivel ő fél 6-kor kel, ezért feküdjünk le, aztán ha hazaér, úgyis nyávog, és majd beengedem. Janó nem aludt jól, 2-ig a macskát várta... Én 3-ig (azaz 2 és fél órát) aludtam. Ekkor felébredtem, és innentől képtelen voltam elaludni... Féltem, hogy valami történt a macskánkkal, hogy nem jött haza. Fé 4-ig bírtam, kimentem hivogatni a macskát... Sehol semmi... Na itt kezdtem el bőgni... Nem, nem történhet semmi a mi Cica Urunkkal, az nem lehet!!!! Sírtam 1 órát kb, mire megnyugodtam.... És próbáltam a lehetőségeket végig venni, mi történhetett:-elütötte az az 1 szem fekete autó, ami még este elment a ház előtt
-befogadta valaki - ezt kizártam... éjjel nem fogadunk be macskákat!!!!
-megsérült, és nem tud hazajönni
-ennyire utál minket, hogy haza se akar jönni...
Aztán már végiggondoltam,hogy de jó lesz, ha Janó felkel, mert akkor kiküldöm, nézzen körül az utcán, mert én ki nem mozdulok a lakásból, amíg nem tudom, mi van a macskával... Szóval messiásként vártam az ágyban ülve a reggel fél 6-ot, többször elpityeredve... És persze minden apró neszt a macska hazaérkezésének betudva...
FÉL 6: megszólal Janó ébsresztője. Láthatóan egyikünk sem aludt: felpattantunk, közöltem vele, hogy a macska nincs még mindig sehol... Első útja az erkélyajtóhoz vezetett, hogy hátha haza tudja hívni Cica Urat. És láss csodát: A MACSKA OTT ÜLT!!!! Persze ekkor örömömben kezdtem el bőgni.... :DDDD Aztán gyorsan kikefélgettem a szőrét (nem eléggé, mert amikor felkeltem, idefeküdt az ölembe, és rámesett egy kullancs...), majd visszabújtam az ágyba, még 2 órát aludni. :)
Amire rájöttünk: teljesen hozzánk nőtt ez a kis jószág, imádjuk, és körülötte forog (MÉG, Babu születéséig) a világ. :)
4 megjegyzés:
:) Teljesen megértem, hogy így aggódtatok. Anyuméknak is van egy cicájuk, anyum állandóan dajkálja, egyszer valami vadbarom bezárta őt valahová, több napig nem jött haza, anyum tiszta idegbeteg volt, majd teljesen lefogyva, betegen került elő szegény.
Milyen macsek már :) üzenem neki, hogy ne csináljon többet ilyet, mert elbeszélgetek vele pénteken :P :D
off: Értekeztél Cuckával a péntekről? Remélem megoldható a délelőtt, mert délután 3-kor jelenésem van a nőgyógyásznál.
A mi macsekunk, Szőnyeg is ugyanígy ránk ijesztett, amikor beköltöztünk a mostani lakásunkba. Elmentünk felderíteni a terepet(kb 10 percre), cicónkat meg otthon hagytuk a zárt lakásban, hogy szokja a helyet. Na , mikor hazaértünk, macska úr sehol. Viszont találtunk egy nyitott ablakot. Gondolhatod, negyed órája egy új helyen, egy totál rémült macska, ráadásul szobán kívül eddig még soha sehol nem volt. Rémült keresésbe kezdtünk a környéken. 40 perc hasztalan keresés után zokogva mentem haza. Béci már otthon várt, és láthatóan nem volt szomorú. Mondta, hogy akkor most menjek be és nézzek kicsit körül jobban. Hát a mi macskánk az összecsukhatós asztalba bújt bele, a belerakott székek mögé, és ott ült totál betojva. Véletlenül vette csak észre, mert ahogy odanézett, pont villant a szeme. Kapott egy jó nagy adag tejszínt meg szuperkaját az ijedelemre. Azóta ő lett az utca réme. É mindig hazajön időre. :)
Szia Ildi!
Ide is beirom: hát persze, tudom,hogy ki vagy :) Láttam a blogodat, nem panaszkodhatsz, felétek is zajlik az élet :) Gratulálok mindenhez - lakás, esküvő és persze baba :) Figyellek én is titeket, ezek olyan izgalmas időszakok :)
Totál megértem a macska dolgot, nekünk is volt kettő, olyanok voltak, mint a gyerekeink...
Gabi
Megjegyzés küldése