Kiegészítés

2008. december 3., szerda

Tegnap volt mégegy fontos téma a felkészítőn, amit a bejegyzés írásakor kismamaagyammal kifelejtettem:)

GÁTVÉDELEM
azt mondta a doki, itt nagyon fontos, hogy a hüvely lassan táguljon. Az kell hozzá, hogy a baba is jól érezze magát odabent a tágulási szakaszban, (hogy ne legyen baj, amíg sokáig jön) ezt ugye NST-vel ellenőrzik, ha baj vana a szívhangjával, akkor sietni kell. AZtán kell még hozzá, hogy anyuka kibírja azt, amikor a legvégén már tényleg ott a fej és azt érzi, ha egyet nyomna, kijönne a baba. Ilyenkor akkor lehet nyomni, ha gátmetszést csinálnak (különben reped), de ha nem akarja a kismama, akkor bizony tovább kell tűrni azt a fájdalmat, hogy "mindjárt szétszakadok".
Aztán nem elég utána leereszteni, hogy a többi már kicsúszik, itt a vállra is nagyon kell figyelni, szóval tovább kell koncentrálni. Itt a legnagyobb a repedés veszélye, ha a kismama mégis elkezd nyomni. Hát hajrá... :)

20 megjegyzés:

Névtelen írta...

Ha 2 perc kitartás kell az egybenmaradáshoz, vállalom, csak diktálják hol tartok:)

Névtelen írta...

Az nem tudom, hogy a hüvely tágulása mennyiben befolyásolja a gátvédelmet. Viszont ami NAGYON fontos és erről is biztos beszéltek - gátmasszázs!!! Nálunk Csongornál volt gátvédelem, hát, nem leányálom, amig kibújik a kis feje, de utána úgysem fogják valószinűleg hagyni hogy egyből nyomj, ilyenkor tisztanak légutat...Az igaz, hogy még innen nyomni kell kb. 1-et, de a többi már szinte kicsusszan, nem fájdalmas, meg aztán aki ott van orvos, vagy szülésznő, amúgy is segit, fogja a babát. A gátvédelem akkor lehet épp jobban fáj, de nekem pl. pótolhatatlan, hogy kb. negyed órával szülés után már sétáltam, kimentem segitség nélkül pisilni...Ahol szülsz, egyébként mi a rutin? Van gátvédelem? Vagy mivel első szülés, alapból gátmetszést csinálnak (sok helyen igy van)?

Névtelen írta...

de jó hogy neked van ilyet tapasztalatod Gabi, és hogy így le is írtad.

Névtelen írta...

Még két dolog jutott eszembe ezzel kapcsolatban. Az egyik, hogy nekem mindig azt mondta a szülésznőm, hogy ők azért nem szivesen csinálnak gátmetszést (évente 2-4 alkalom több százból), mert a repedés hamarabb és jobban gyógyul, mivel az természetes, nem művi megbontása az ottani bőr és izomstruktúrának. A másik, hogy nekem volt ugye mindkettő - metszés elsőnél, védelem másodiknál és másodszor is kb. ugyanannyi idő, mire kijön a baba, ha már a fej kinn van. Tudniillik mindkettőnél kérnek, h. ne nyomj egy picit...

Névtelen írta...

Ildi: persze, ilyenkor ezt mondjuk, csak kérdés, vissza tudjuk-e akkor tartani... :)
Ja Gabi mégvalami: sajnos itt Pesten a legtöbb kórházban szinte kötelező első szülésnél a gátmetszés, ha kell, ha nem kell. Mondjuk a legtöbb helyen az oxitocin nyomatása is rutin, annak sem látom értelmét addig, amíg jó a baba szívhangja... Nálunk ezek nem rutinszerű dologok szerencsére. Ja és a babák 24 órában az anyukákkal vannak 1-2-3-4 ágyas szobákban!:)

Névtelen írta...

"Ja és a babák 24 órában az anyukákkal vannak 1-2-3-4 ágyas szobákban!:)" Aranyos és lelkes vagy. :))) Pedig... biztosan sz@rul hangzik, de a rooming-in rendszer néha olyan kegyetlen kitolás a kismamákkal... Emlékszem, én annyira "örültem", hogy az ikreket éjfélkor be kellett vinni intravénás antibiotikumra a csecsemőosztályra... Legalább alhattam reggel 5-ig, amikor felkeltem fürödni, hogy 6-ra, a szoptatási időre mehessek értük. Otthon már nincs ilyen egérút, akkor ülve elalszol etetés közben, a babi meg jó hogy nem pottyan ki a kezeid közül... :) Szóval persze, jó, hogy ott lehet veled a pici, de van azért árnyoldala is...

off: Azt a szót kell beírnom a kommenteléshez, hogy CRETE. De szívesen lennék most OTT! :)))

Névtelen írta...

Szia, bocsi, hogy így ismeretlenül belekotty..:) Már régóta olvasgatlak..
A kisebbik fiam én is gátvédelemmel szültem, de nekem egyáltalán nem mondták közben hogy most ne nyomjak, vagy tartsam vissza...igaz, kértem, hogy kerüljük el a gátmetszést, de miután kibújt a fiam, azt hittem tuti vágtak. Nagy meglepetés volt, hogy mégsem. Szóval visszatartás és minden egyéb nélkül is működhet:)
Én gátmasszázs-olajjal (búzacsíra+orbáncfű) kentem magam a 35.héttől :)

További kellemes babavárást:)

Névtelen írta...

Bocsi, en is csak belekotty..
Elso -es eddigi egyetlen- szulesemnel nem volt gatmasszazs, nyomtam, mikor ugy ereztem kell. Nem szoltak ram, hogy tartsak szunetet. Megis sikerult a gatvedelem. Igaz, maga kitolasos szakasz kb 1 oran at tartott, de nem azert, mert visszatartottam volna barmit is. (ja es a lanyom 2960grammal, nem nagy sullyal szuletett, de a fejkorfogata nagyobb volt, mint az atlag babake.) Ezzel csak azt akarom mondani, hogy tegyel meg minden toled telhetot pl gatmasszazst (egyeduli, amit bevetettem a malnalevel tea a 38. hettol), es minden mast, amit javasolnak, de lelekben arra is keszulj fel, ha esetleg nem minden a terv szerint halad, pl megis gatmetszes, vagy csaszar lesz a vege. Ne ott eld meg csalodaskent.
Persze drukkolok, hogy minden ugy alalkuljon, ahogy Nektek a legjobb. :)

Névtelen írta...

Én úgy gondolom, h egyáltalán nem kicseszés a rooming, sőt én örültem, hogy velem volt Manó. Úgy gondolom, szokja az Ember, hogy egy kisbaba vele lesz 24 órában, hiszen hazaérve nem lehet lepasszolni (lesznek olyan napok/órák, mikor jó lenne). A kórházban elkezdődik így az összecsiszolódás, az anya látja kell-e segítség, így kérhet is. Ha 3 óránként hozzák a babát enni/talán éjszaka nem is, óriási változás lesz otthon: bizony 24 órás szolgálat az Anyaság. Szép szolgálat!
Szülés után nekünk nem hozták le a babákat, hagyhattuk volna fent is, de mindannyian lekértük magunk mellé őket, és ez így volt jó.

Nekem a dúla mondta azt a gátrepedésről, mint Gabinak a szülésznő.

Gátmasszázsolaj: még a negyedét se használtam el masszázshoz, védelmet nem csináltak, mert nagy lett Marci (én kicsi), így kellett a gátmetszés.

Névtelen írta...

Én úgy gondolom, h egyáltalán nem kicseszés a rooming, sőt én örültem, hogy velem volt Manó. Úgy gondolom, szokja az Ember, hogy egy kisbaba vele lesz 24 órában, hiszen hazaérve nem lehet lepasszolni (lesznek olyan napok/órák, mikor jó lenne). A kórházban elkezdődik így az összecsiszolódás, az anya látja kell-e segítség, így kérhet is. Ha 3 óránként hozzák a babát enni/talán éjszaka nem is, óriási változás lesz otthon: bizony 24 órás szolgálat az Anyaság. Szép szolgálat!
Szülés után nekünk nem hozták le a babákat, hagyhattuk volna fent is, de mindannyian lekértük magunk mellé őket, és ez így volt jó.

Nekem a dúla mondta azt a gátrepedésről, mint Gabinak a szülésznő.

Gátmasszázsolaj: még a negyedét se használtam el masszázshoz, védelmet nem csináltak, mert nagy lett Marci (én kicsi), így kellett a gátmetszés.

Névtelen írta...

Na a rooming-in kérdésben én is Mazsolával értek egyet. Én szülés után mindig olyan állapotban voltam, hogy tuti nem tudtam volna a babám nélkül aludni. Amikor az első fiamat másnap elvitték egy órára, h. a kórház gyerekorvosa megvizsgálja, hát... az is nagyon hosszúnak tűnt. Másodszor meg mondjuk olyan hamar leléptünk, mentünk, szültünk, meg jöttünk, nem is voltam egy pillanatig sem a pici nélkül :)) Viszont azt is megértem, hogy valaki esetleg akar egy pár órát pihenni, ettől nem lesz rosszabb szülő, totál alkatfüggő kérdés (meg az is számit, mennyit vett ki belőle a szülés, milyen szülése volt, ikreknél meg szerintem totál érthető nuttos :) ). Szerintem viszont a rooming-innek kéne az alapnak lenni, aztán ha anyuka inkább lepasszolná a babát egy pár órára, tehesse meg, de ne csak úgy hébe-hóba hozzák a nővérek enni...

Névtelen írta...

Régen nem volt metszés, mégis megszülettek a babák. Persze akkor nem hanyatt fekve kellett szülni, ellenállva a gravitáció jótékony erejének. A fekveszülés azért van, hogy a főorvos úr kényelmesen belásson, nehogy már le kelljen hajolnia. És hogy ne történjen semmi az anyával, mert még a végén felelősséget kéne vállalni érte, hiszen jobbára egyedül vajúdik, csak néha megy oda valaki, hogy hol tart a dolog. A bába elejétől a végéig ott volt a szülésnél. És szerintem a metszett seb jobban tud gyógyulni, mint a roncsolódott szövetek.
Marcsi

Névtelen írta...

Én is Mazsolával értek egyet... Bár még nem szültem soha, mégsem tudom elképzelni, hogy az a lény, aki eddig 9 hónapja a 24 óráűból 24 órát töltött velem, bennem, azt most hirtelen másokra bízzak...
A gátvédelemről pedig Marcsi: ez egy CÉL. Az a célunk, hogy ne legyen gátmetszés... Senki nem garantálja, hogy megússza az ember, de ha elkerülhető, akkor igyekszünk elkerülni... Ennyi.
Egyébként aki tud valami hasznos infót adni a szülésre felkészítő gátmasszázsról (Gabi és Mazsola elég jólinformáltnak tűnik) az közkinccsé tehetné, mert nem nagyon tudom, mi a pontos teendő, de nagyon érdekelne!!! Málnalevél teát ittatok? Ha igen, mikortól?

Névtelen írta...

Ha átmész a blogomról Evodiához, akkor nála az első oldalon van egy összefoglaló a gátmasszázsról. Hátha találsz érdekes dolgot ott.
Málnalevél teát a 35. héttől szokták ajánlani. Eddig akárhány anyukával beszéltem, akik itták, az első gyerkőc megvolt nekik úgy 4 óra alatt, holott ugyebár az első gyerekeseket azzal rémisztgetik, hogy nem ritka az egész napos sem. :S

Névtelen írta...

Én rengeteg málnalevél teát ittam, de sajnos nem ezen múlt, hogy hosszú szülésem volt. :(
Gátmetszésem nekem is volt, de meg mondom őszintén, hogy észre sem vettem, hogy mikor csinálták, az összevarrás sem fájt, és másnap már simán üldögéltem vele, nem volt semmi gond. Gátmasszás olajat pedig használtam, a Weledától.

Névtelen írta...

Evodia blogjában a leirást én is tudom ajánlani. Illetve a másik, hogy a Születés Hete portálon publikációk alatt van egy cikksorozat a gátmetszésről "Gondolatok a gátmetszésről" cimmel. Nagyon jó, ha van időd, olvasd el.
Én is a Weleda gátmasszázs-olajat haszálnáltam, a DM-ben vettem anno.
A végére még valami és én is most már befejezem (kivéve ha kérdésed lenne :)). Abból látszik, hogy ez a téma mennyire fontos és érzékeny pontja minden állapotos vagy szült nőnek, hogy mennyien reagáltak az utolsó két bejegyzésedre... Ez olyan jó és hasznos (csak ne zavarjunk össze egy kismamát sem :)), értékelni kell a különböző nézőpontokat. :)

Névtelen írta...

Na még 1 :)) MálnAlevél tea - a méhizomzatot erősiti. Ezáltal az egyes görcsök és méhösszehúzódások hatását növeli(nem a fájdalmat, csak hogy mennyit alakitanak). Ártani nem árt, sokan javasolják. Én 34. héttől ittam minden nap. Nem vajúdtam sokat, de szerintem a vajúdás hossza nagyban alkat/gének,illetve hanyadik baba kérdése inkább, minthogy mennyi teát iszol. Az is segit, de nem fogja pl. felezni az időt.

Névtelen írta...

Én is ittam a málnalevél teát, talán ennek volt köszönhető a viszonylag gyors tágulási szakasz (kb. 6 óra alatt). Gátmasszázst nem alkalmaztam szülés előtt. A gátmetszésről: kapsz egy Lidocaint az egyik méhösszehúzódás közben, a következőnél pedig ügyesen metszenek. Én egyáltalán nem vettem észre egyiket sem :)
Marcsi

Névtelen írta...

Na, én leszek itt a negatív oldal. :))) Nem szeretnék elrettenteni senkit, de talán érdemes bemutatni a másik nézőpontot is, megóvni embereket attól a borzasztó csalódástól, amin én első(két)gyerekesként keresztülmentem... amikor naívan azt hittem, hogy minden sunshine-happiness lesz.

Persze, nem úgy értettem, hogy nem jó a rooming-in, de én egy kicsit másképp éltem meg. Tényleg jobb, hogy odaadják a babát, jobb, mintha nem lehetne velünk. De a császár miatt eleve nem is értettem meg, hogy gyereke(i)m lett(ek). Nem fogtam fel és az őrzőben sem jutott eszembe a felvágott hassal hanyattfekve hányás meg az iszonyú fájdalom közben. (Bocs, Ildi, nem akarok ijesztgetni!!!) Nem szültem még természetes úton, de úgy gondolom, hogy lehet egyfajta eufória és azonnali kötődés a gyerekeddel, ha nem kivágják a hasadból és elviszik a pic-re...

Otthon olyan más, amikor legalább a párod ott van, egy kis támaszt nyújt és megeteti az egyik babát, mikor már álmodban is csak sírsz, hogy álmos vagy. Hát ennyi. Ettől még nem érzem magam rossz anyának, csak nálam később jött az anyaság-érzés és a teljes odaadás.

Amúgy is olyan nehéz az a mértékű lemondás, ami ránk vár. Az előző életünkhöz képest már minden megváltozott, se enni, se aludni, se pisilni, se fürödni nem mehetsz akkor, amikor akarsz. Nem tudom, nekem szuper terhességem volt, de a szülés, a szoptatás és a babagondozás első éve egy pokol volt! Mindig fel is húzom magam az elevites meg a bepanthenes hülye reklámokon, mert hazudnak, hogy minden napsütötte és mosolygós.

Ú, nem akarok negatív lenni, ez az oldal végülis Ildi öröméről szól. És tényleg öröm a gyerek! Csak nem biztos, hogy rögtön az. Asszem itt az ideje befejeznem. Bocs mindenkitől, amiért nem illek bele a reklámokba a nézeteimmel. :)

Névtelen írta...

Gabi: tényleg jó, hogy ennyien szólnak hozzá a témához, legalább mindenki leírja a véleményét, meglátását, tapasztalatait! Ennek örülök!

Nuttos: megértem a Te nézőpontodat is. És nyilván merőben más, ha ikerpárról van szó, hisz nyilván sokkal fáasztóbb. De az is emberfüggő, ki mikor élvezi legjobban a gyereknevelést... Tudok olyat, aki mindig csak azt várta, hogy jajj, csak egy picit legyen már nagyobb, mert akkor könnyebb lesz... Aztán 2-3 év alatt rájött,hogy a frászt lesz könnyebb... Van, aki imádja az egész piciket, ráadásul szerencsés is mondjuk,és egy áldott jó gyereke van. De ezt nem mi döntjük el, milyen gyerekünk lesz, majd meglátjuk! Biztos, hogy lesznek nehéz percek, nehéz napok, de azt hiszem az ember ezek tudatában (már amennyire ezt tudni lehet) vállal gyereket... Mi 4-en vagyunk testvérek, 2 öcsémet láttam felnőni. Láttam, hogy mennyire fárasztó anyukámnak. De azt is, hogy nem azért nincs több testvárünk,mert rossz lenne gyereket nevelni, hanem mert 1 szobába nem fértünk el többen....

 
Babu-blog. Design by Pocket