Nagymamámért

Ez a bejegyzés nagymamámért van. tegnap reggel bevitték a kórházba, mert éjjel elesett. Combnyaktörése van. Tegnap délután megműtötték, a műtét jól sikerült, de éjjel iszonyú köhögés kezdődött. Azóta én voltam nála benn, anyukám egész nap vele van. De nem tud se enni, se inni, mert elkezd fuldokolni. Valószínűleg tüdőgyulladást kapott... :( Most átvitték egy őrzött kórteremben, ahol folyamatosan figyelnek rá. De nagyon rosszul van szegény. :(

Kérlek drukkoljatok neki, hátha kap egy kis erőt, és felépül...

Borítékok

Édesanyám tegnap megvette a borítékokat a meghívókhoz. Álomszépek, éppen csak 1 bajom volt velük: túl vastag ahhoz, hogy nyomtatni lehessen rá. De hát kreatív blogger lévén erre is van megoldás... Na mi? Hát persze!!! Nem gond, majd megírom/rajzolom őket!!! Elvégre, csupán 140 borítékról beszélünk... :) íme, az első 20 darab. Lehet, hogy holnapra leszakad a kezem, de szépek lesznek,

és egyediek!!! :)

Új blog születik

Kisöcsém (aki annyira nem is kicsi már) úgy döntött, hogy ő is nyit egy blogot. Kicsit más, mint a többieké, de megígértem neki, hogy megmondom mindenkinek, hogy nézzétek meg. :) Hát most ezért bemutatom Nektek Ádám blogját!

Kreatív blogger

Mazsoláéktól kaptam eme kitüntetnést. Hát meglepett, nagyon jól esett, és örülök, hogy bekerültem a listájába. Elgondolkoztam, vajon mikor könnyebb egy embernek, ha az elején kerül be, és bárkit kitüntethet, vagy ha már több embernek van kitűntetése, és már picit könnyebb a választás. Hát nem volt sok időm gondolkozni ezen, mivel már be is kerültem ebbe a körbe, így most rajtam a sor.

És mint díjazott, a feladatom a következő:

A szabályok szerint:

- a díj logóját meg kell jelenítenem az oldalon a menüsorban

- az adományozót ki kell linkelnem

- további 5 blog barátot kell kreatívnak neveznem és kilinkelni

- a kiválasztottaknak üzenetet kell hagynom

És a választottaim:

-erre a helyre nyert ügyem van: a legjobb barátnőmnek kész szerencse, hogy nem csak 1 blogja van, így igaz, 1 helyen már díjazták, de én a másik blogját díjazom majd: ez a személy nem más, mint Szilda: gimi óta a legjobb barátnőm, azóta sokat változott, alakult. Otthon minden nap finom ebéddel/vacsorával várja haza férjét. Mindent saját maguk készítenek: házimalomban őrlik a gabonákat, pelyhesítenek, kenyeret sütnek. És van egy tündéri kisfiuk is, akinek a pótkeresztmamája lehetek... :)

-Anda: igaz, blogot még csak most kezdett el írni, de ezzel is ösztönözni szeretném a folytatásra. :) Egyébként meg nagyon jókat lehet néluk teázni, a SÁJÁT teázójukban, amiért nagyon büszkék lehetnek magukra! Nagyon imádom a teázót!!!

-Vörösbegy: remélem még nem kapta meg mástól ezt a kitűntetést... Ha igen, akkor duplán lesz neki. :) De azt hiszem ő az, aki igazán megérdemli...Van 3 gyönyörű gyerkőce, egy új, csodás élete. Gyönyörű házba költöztek, amit még gyönyörűbben rendezett be!!! És nagyon jól neveli a gyerekeket!!!!

-Eriberi: aki vállalt egy teljesen új életet messze a családjától, messze mindenkitől a férjével és egy babával a pocakjában. És azóta megszületett Lillus, volt náluk kinn a család.

-Milánék: igaz nem rég olvasom őket, de valami megfogott bennük... Van egy nagyon édes kisfiuk. Elég bevállalósak, már most a Görögországi nyaralásra készülnek a csöppséggel. Ez nagyon tetszik!! És emellett nagyon jól kinéző étkeket készít, amitől az ember nyála összefut a szájában!!! :)

huhhh... nem volt könnyű, de sikerült!!! :)

Meghív-ó-ó-ó-óóóóóóóóóóóó

2 napja meghívó lázban égek... Reggeltől estig csak a meghívók körül sürögtem-forogtam. De meg van az eredménye! :) Amennyit lehetett, megcsináltam, de sajnos elfogyott a szalag, így azt majd még venni kell a maradékhoz. De jelentem, 110 db borítékolásra készen áll!!! :) Már csak borítékot kell holnap venni hozzá, aztán lehet osztogatni. Da de lássuk, milyenek is lettek:

Hát nem gyönyörű??? :)

Mindehhez köszönet Szildának a szerkesztésben való segítségért, és még egy kedves barátunknak, akitől a nyomtatót kaptuk kölcsön.

Nagy az Isten állatkertje...

Panaszkodni fogok... "Kicsit" kiakadtam ma a főnökömön... A sztori elég hosszú, de nagy vonalakban: decemberben lesz 2 éve, hogy ott dolgozom a cégnél. Azóta történt egy's más. Ugyanis a barátságnak induló kapcsolat a főnökömmel tovább alakult, és mindkettel olgondolkoztunk rajta, hogy kit választunk, a pérunkat, vagy egymást. Na hát hosszas huzavona után azt hiszem mindketten döntöttünk. Egyikünk (én) jobban, másikunk (főnök) kevésbé jól. Azóta, hogy tudja, nálunk esküvő lesz, bosszúból ő is esküvőt szervez, bár sajnálom a csajt, hogy ilyen a párja, de ő bajuk. Amikor mondtam, hogy lassan babát szeretnénk, közölte, ő is gondolkozik, hogy gyerek kéne. Azóta a menyasszonya 4 hónapos terhes. Most azon gondolkozik,hogy mennyire rosszul döntött anno, és mennyire fáj neki az, hogy látja, én boldog vagyok. Ezért mindent elkövet azért, hogy fájdalmat okozzon nekem. Én ezt meguntam márciusban, és felmondtam. Akkor nem engedett el, mert senkit nem talált a helyemre, meg mert nem akart elveszíteni. Akkor nagy könyörgései után végül maradtam, de akkor már csak 6 órában, és azzal a feltétellel, hogy szeptemberig vagyok, addigra remélem sikerül a baba, és elmegyek táppénzre, és hallani sem akarok a cégről.
Na és akkor az előtörténet után a mai nap:
délelőtt kaptam egy megjegyzést főnöktől, hogy hát és akkor majd szeptembertől már én is 8 órában leszek a cégnél. Mire én ledöbbenve kérdeztem vissza,hogy ezt ugyan mikor beszéltük meg, tudtommal szeptemberig vagyok a cégnél... Na ez nem tetszett neki... Elviharzott, majd csörög a telefonom: most akkor írjam szépen meg a felmondásomat a mai nappal, és szeptembertől nem tart rám igényt. Mondtam,hogy hát mire föl írnék én felmondást, én majd szépen elmegyek szülni... Na erre: mert ezt te így gondolod, mi? Különben is rajtam élősködsz a családoddal!!! Na hát ettől totál kiakadtam... Basszus, talán dolgozok azért a fizetésért, amit megkapok minden hónapban... Ez élősködés?! És kapok 10 percet, hogy eldöntsem, hogy felmondok-e, vagy ki kell-e rúgnia a cégtől... Ekkor letette a telefont. Közben felhívott édesapám az esküvői meghívókról érdeklődött. Alig,hogy letettem vele a telefont, ismét a főnök hívott: mondom, ne haragudj, de nem mondok fel!!! Erre: megint ki volt az a nagyokos akitől sikerült ennyi idő alatt tanácsot kérned?! És itt borult ki nálam a bili... Elkezdtem felemelt hangon beszélni vele, hogy édesapám volt,és rohadtul nem erről beszéltünk,hanem másról. Reakció: ne hazudj, tudom jól, biztos tanácsot kértél!! Na én ekkor már bőgtem, mire közölte,hogy most azonnal pakkoljak össze, bankkártyát, kulcsot tegyem az azstalára, és soha többé nem akar látni! Én fogtam magam, összepakoltam az asztalomon, mindent szépen rendbetettem, majd kikapcsoltam a gépem, és elindultam kifelé a cégtől... Na ekkor jött a következő telefonja, hogy üljünk le inkább, és beszéljük meg. Aminek persze mi lett a vége, hogy ő mennyire boldogtalan,és mennyire fáj neki,hogy nem akarok tőle semmit, hogy nem akarok tőle gyereket, blablabla... Tiszta hülye ez az ember!!!! A végén annyit kérdezett, látnak-e még hétfőn. A válaszom: majd még meglátom...

Hát röviden ennyit a mai napomról, kicsit ki vagyok... :( A kirúgással kapcsolatban majd még írok az esküvő után, ahhoz van mégegy sztori, de azt majd esküvő után...

Macska vagy nem macska?

Ez itt a kérdés... Tegnap szegény cicukánkat megfosztották férfiasságától... :( Szegényt nagyon sajnáltam, de ez van. Túléltük.
Ma reggel felhívott anyukám a következő kérdéssel: mi lenne, ha macskát cserélnénk??? Hát kicsit felháborodtam elsőre... :) Arra gondolt, hogy az ő cicájukat (vagyis az enyám is persze) odaadják nekünk, hogy legyen a kertünkben, és a mi Garfieldunkat meg majd befogadják ők... Ennek annyi a lényege, hogy az ő Mircogójuk kicsit dilis, minden kábelt szétrág... Amíg egyszercsak fel nem gyullad így a lakás... Szóval ő inkább kertbe való... De az meg nincs szüleimnél.
Garfieldot meg azért akarnák befogadni, mert úgyis olyan nyugis cica, úgyis be akar menni a lakásba. A mi lakásunkba engedése ellen az egyetlen kifogásom az, hogy nagyon szeretnénk már babát, és nem tudom, mennyire lenne jó a lakásban a baba mellé egy macska... :( Pedig annyira szeretjük ezt a kis nyavajást, és hiába csak anyukámékhoz kerülne, akkor is hiányozna nagyon... :(
Ja és Janó meg hallani sem akar Mircogó barátomról, hogy hozzánk kerüljön, mondván na őt aztán tuti beengedném a lakásba... Ezért ha valaki tud neki helyet biztosítani, nagyon örülnénk, ha befogadná. Egy gyönyörű 1 éves (júli 14-én volt a szülinapja) ivartalanított kandúr, Mircogó névre hallgat, nagyon barátságos és imádom. Idegennek nem szívesen adnánk, mert szeretném látogatni!!! :) Este képet is teszek fel róla.

Szüret

Ma délután eljött az idő, hogy kertünk első gyümölcsét - azaz zöldségét - leszüreteljük. Egy egész szem paradicsomot! :D Mire lefényképeztem volna, sajnos Janó már le is szedte, és fel is vágta... :) De azért elmondom,hogy széééép piros volt, és finom! :) És teljesen bio!!! :))) Még van 3 szem, majd ha azok megérnek, lefényképezem!

Gravitáció

Mostanában ránk jár a rúd... Minden lefelé esik... kb 2 hete Janó leejtett egy doboz sört, ami persze fel is robbant. Minden ragadt a sörtől. Kb 5-ször mostam fel, mire sikerült a nyomokat eltűntetni. Persze a szekrények is sörösek voltak... Ezen alig hogy túl tettem magam, hétfőn átjött após, és leejtett az előszobában egy üveg sört. Persze ennek feltakarításával (is) megvártak. Nem gond, felmosunk... Kedden jöttem haza munkából, még mindig mindenhol sör szag volt. Este Janó is hazaért, kb fél 11-kor. Hozott nekem egy üveg piroska narancs szörpöt. Majd a konyhába menet mi történt? Na mi? Ki hinné... Kicsúszott a kezéből! :) Hát ezen már csak röhögni tudtam... :D
Este 11-kor kezdődött a romelhárítás... :D Mondjuk a szörp eltávolítása kicsit nehézkesebb a sörnél, ici-picit jobban ragad. :) De kb 10-szeri felmosás után már nem olyan vészes! :D És az illata is határozottan jobb a sörénél... :D

interNET

Tegnapelőtt bekötötték a netet!!!!!!! :) Nem volt könnyű szülés, de végre van, lehet netezni, képeket feltölteni, bolgolni. :) Már csak egy kis idő kéne... :) Addig a fejleményekről röviden:
-medúza csípés szerencsére tegnapra végre elmúlt
-Mr. Garfielddal tegnap jártam doktorbácsinál, azt mondja, kb 1 éves, nagyon szép, és egészséges, és valószínűleg kidobták valahonnan, de nem utcai cica... Még 1 hétig kergetheti a lányokat, aztán jövő kedden búcsút inthet szegény férfiasságának...
-Esküvő: alakulunk, haladunk: Hotel Venturával végre megegyeztünk, minden rendben a lagzival, ruhám, menyecskeruhám megvan. :) Még a dekoráció a kérdéses, azon agyalok 2 napja, milyen színek, milyen dekoráció legyen... Ja és hogy ki fogja megcsinálni,mert eléggé zsúfolt lesz a nap, aki az esküvőre jön, nem tud díszíteni... Zenekarral viszont bajban vagyok... :( Nem tudunk olyan zenekart / zenészt, aki ráérne, reális áron, jó szolgáltatást nyújtva... Szóval ettől még picit félek. Ha valaki tud ajánlani zenészt, akkor azt szívesen venném...
Ha lesz kis időm, képeket is teszek majd megint fel. :)

Garfield

Egy s más

Hú hol is kezdjem... Talán a legrövidebb hírrel: hétfőn bekötik a netet!!!! :) Igaz, sokat bosszankodtam rajta, ugyanis kiderült,hogy amire lassan 2 hónapja várunk,hogy be legyen a házba kötve internet, a hétvégén tudtuk meg,hogy 2 ÉVE (!!!!) be van már kötve, csak a szolgáltató nem akart kijönni hozzánk... Normálisak ezek??? Na mindegy, hétfőn bekötik, és ez a lényeg. :)
A másik: VAN CICÁNK!!! Igaz, nem pici, hanem már most hatalmas, pedig még fiatal, de imádnivaló, és gyönyörű. :) Hétfőn majd kép is lesz róla. :) Addig annyit róla, hogy egy vörös tünemény. :) Igazából nem akartunk cicát, dehogy ha egyszer örökbefogadott minket gazdiknak, akkor az ellen nem tehetünk semmit... :) Azóta reggel úgy járok dolgozni,hogy ha kimegyek a kapun, szólok neki, kirohan a kertből, és elkisér a sarokig, ott kap még egy kis szeretgetést, aztán ő megy haza lakástőrízni, én meg megyek dolgozni. :) Ma meg is kérdezték az utcán,hogy ezt hogy tanítottam meg neki,hogy mint egy kutya jöjjön utánam... :D Szóval ilyen cuki és okos macskánk van. :)
A harmadik: úgy néz ki, hogy a görögországi medúzacsípés elfertőződött... :( Be van gyulladva a lábam eléggé... Holnapig kell várni még, hátha javul. Ha nem, akkor Szent László Kóráz Trópusi betegségek ambulanciája holnap reggel... :( De én tudom, hogy holnapra majd jobb lesz, és nem kell menni!!!! (vagyis remélem......)

Újra itthon

"



Ma reggel, helyi idő szerint 9:55-kor megérkeztünk Magyarországra. Majdpedig olyan délután 4 körül megállapítottuk, hogy na ebből a városból ennyi elég is volt, mehetnénk vissza... Olyan más minden arrafelé... Az emberek, a levegő, minden... Ott nincs ez a rohanás, mint itt. Ott ha bemész egy boltba, ott nem húzza a pénztáros a száját, hogy na mégegy vevő, ott a pincérek nem fapofával szolgálnak fel... Ott mindenki jókedvű, vidám, mosolygós!!!! Annyira jó látni a sok mosolygós arcot! Szóval nagyon más, és igen, nekem jobban tetszik.


A nyaralásról:


gyönyörű szállodában voltunk, félpanzióval. Hát a kaja az iszonyú finom volt, alig tudtunk rendszerint választani, mit együnk. Reggelinél a tojástól kezdve, a sült sonkán át, a goffriig, palacsintáig, gyümölcsökig minden volt. :) A tenger nekem elsőre nem tetszett annyira, mert én a sziklás partot jobban szeretem. De ez addig tartott, amíg be nem mentünk, meg nem éreztem a sót, és nem kezdtünk búvárkodni... :) Láttunk polipot, medúzát, tengeri csillagokat, hatalmas halakat stb.


1 napra béreltünk autót is, bejártuk a sziget nagy részét. Nem tudom, ki mennyit hallott Zakynthosról, de 3 helyet emlegetnek: a hajóroncsot Navagio-ban, a Blue Caves-et (kék barlangok) és a Kareta-kareta teknősök költési helyét, laganast. Mindegyikbe szerveztek kirándulásokat, fejenként 30 euroért. Na mi pont ennyiért nem voltunk hajlandóak egyikre sem elmenni, helyette béreltük a kocsit 35-ért. :) Elindultunk reggel térképekkel, hogy na akkor menjünk. :) Persze csomószor eltévedtünk. :) Aztán láttuk kiírva, fejenként 15 euroért elvisznek kishajóval a hajóroncshoz, és a kékbarlangokba is. Eszméletlen szép a hajóroncs öble... Olyan kék, amilyen kéket nem is képzeltem,hogy létezhet... Hihetetlen... Nagyon nagyon szép, és a hófejér homok, hófehér kavics...áááááááááááááááááá!! Aztán mentünk a barlangokba. Szintén gyönyörűek. Ott egyszer megállt a hajó egy kis barlanghoz közel, ott be lehetett ugrani a vízbe és beúszni a barlangba. Persze néhányan nem mentek, mondván már az is félelmetes, hogy beugorjanak a vízbe a hajóról. :) De mi mentünk. Én elég későn ugrottam be, így már mindenki benn volt a barlangban,mire odaértem. És akkor jött a "baleset"... Úsztam a többiekhez,hogy kicsit kimásszak én is a sziklára, amiko egy nagy szúrást éreztem a térdemen... Janó nem hitte először el, aztán amikor megfogott, akkor megint azt a szúrkálást éreztem... Egy medúza végigcsípte a lábam... :( Alig tudtam visszaúszni, aztán a hajón kimosták,lefertőtlenítették... De van a képek között a csípésről is 2 fotó.
Ezen kívül voltunk egy strandon,ahol kénes víz tör fel a tengerben. Az is nagyon szép,de jéghideg a víz... :) Azért ott is pancsiztunk egyet. :)
Hát azt hiszem "röviden" ennyit a nyaralásról. :) Görögországot még mindig imádom, mennék vissza bármikor!!! :)